Verseny

Idén először kerül odaítélésre az újságíróknak szóló Visegrad Local Press Awards nevű díj, amely azokat a publicistákat tünteti ki, akik a legteljesebb módon válaszolnak a társadalmi, politikai és kulturális életben megjelenő, a lokalitás jelentőségét és fontosságát taglaló kérdésekre. A pályázaton lengyel, cseh, szlovák és magyar újságírók vehetnek részt, ily módon lehetőséget kínálunk számukra, hogy tapasztalatot cseréljenek és összehasonlítsák munkamódszereiket a „lokális anyagokkal” kapcsolatosan.

Szeretnénk a figyelmet felhívni arra, hogy a helyi sajtónak milyen szerepe van a regionális identitás formálásában, illetve vitát indítani a regionalizmus témakörében, annak szerepéről egy adott közösség életében. Bátorítani kívánjuk továbbá a visegrádi országok közvéleményét, hogy különböző kontextusból (gazdasági, kultúrális, társadalmi) vessenek egy pillantást a szomszédban létező „mikrovilágokra”.

A visegrádi országok társadalmainak közös vonása az Európai Unióval való integráció, illetve az uniós források jelenléte a helyi közösségek életében. Így azt szeretnénk, ha a pályázatra beküldött szövegek között olyanok is lennének, amelyek a makroszinten zajló uniós projektek mikroszinten történő leírására törekednének, azok milyen hatást – legyen az pozitív vagy negatív – gyakorolnak a helyi közösségekre.

A pályázaton olyan újságírók vehetnek részt, akik a lokális írott sajtóban, az országos terjesztésű lapok regionális mellékleteiben vagy internetes oldalakon (így blogokban) publikálnak. Az alábbi kategóriákban lehet pályamunkákkal jelentkezni:

  • Helyi politika és intézmények

A médiának tulajdonított negyedik hatalmi ág küldetése (az adminisztráció működésének ellenőrzése) valójában a kisebb közösségekben játszik jelentős szerepet. A lokális adminisztráció ugyanis jelentős pénzügyi (többek között uniós) források felett rendelkezik, a társadalmi életre nézve komoly kompetenciákkal bír – alakítja a közvetlen környezetét, a társadalmi, oktatási és egészségügyi politikát. Sok esetben a lokális szintre kerülnek leosztásra az állam adminisztratív feladatai. Ez rendben van. Az állami struktúrák decentralizációja a rendszerváltás egyik legjelentősebb eredménye. A kompetenciák alacsonyabb szintre való leosztása megnöveli a polgárok állam iránti felelősségérzetét. A decentralizáció hatással van a lokális médiára is.
Ezért ebben a kategóriában azokat az anyagokat szeretnénk díjazni, amelyek megmagyarázzák a változó valóságot, a bonyolult közszolgálati rendszerek kiismerésében hasznosnak bizonyulnak, a polgárok számára jogi támasszal bírnak. Az alsóbb szintre való kompetenciák „leszervezése” hatásában az adminisztráció és az önkormányzat társadalmi kontrollját kellene növelnie. De a valóságban is ez a helyzet? A lokális média, amely ellenőrző szerepet tölt be a hatalom irányába, nem rendelkezik sem olyan anyagi vagy jogi háttérrel, mint a központi médiumok. A helyi hatalom egyre gyakrabban befolyást akar szerezni a helyi médiumok felett – olyan módon, hogy vagy manipulálja a reklámpiacot, vagy egyszerűen blokkolja az információáramlást a „kevésbé szeretett” újság irányába. Emiatt ebben a kategóriában olyan újságírói anyagokat fogunk kitüntetni, amelyek megfelelnek a megbízhatóság kritériumának, nem félnek felvállalni a konfliktust a helyi hatalom képviselővel annak érdekében, hogy megfeleljenek az ellenőrző szerepüknek.

  • Helyi gazdaság

A gazdaságot legkönnyebb makrogazdasági mutatókkal leírni. Az olvasó minden nagyobb nehézség nélkül megtalálja az államadósságról, költségvetési hiányról, munkanélküliségről és GDP-adatokról szóló információkat. Szintén könnyen meg lehet állapítani a helyi gazdaságot jellemző adatokat. De mi is rejtőzik valójában ezen számok mögött – milyen hatással bírnak az állami szinten meghozott döntések a helyi közösségekre? Hogyan befolyásolja a gazdasági világválság az egyes emberek életét? Milyen a zöldenergia hatása a lokális gazdaság fejlődésére? Hogyan változik a helyi vállalkozói szféra? Vajon a mezőgazdaság még mindig kifizetődő? Mit kínálnak az átalakuló vállalatok a saját munkavállalóinak és üzleti partnereinek?

Ebben a kategóriában olyan szövegeket fogunk jutalmazni, amelyek a fenti kérdésekre keresik a választ. De ez nem minden – ki szeretnénk tüntetni azokat a pályaműveket is, amelyek a legérdekesebb üzleti, befektetési kezdeményezéseket mutatják be, azok hatását a lokális társadalomra, valamint azokat a szövegeket, amelyek a gazdasági problémákat a fenntartható fejlődés szemszögéből közelítik meg.

  • Lokális társadalmi problémák

A különféle igazságtalanságokba való bele nem egyezésből nőtt ki az újságírás. Ebből a szempontból a lokális média különleges szerepet játszik. A helyi újság gyakran az utolsó illetékes hatóság, az egyetlen szóvivő azok számára, akikért senki sem akar kiállni. Ebben a kategóriában a közérdeket szem előtt tartó szövegeket fogunk kitüntetni, valamint – ami nem kevésbé fontos – olyanokat, amelyek sikeresen megváltoztatják a társadalom hozzáállását egy adott ügyben olyan emberi sorsok bemutatásán keresztül, ahol az érintettek a kedvezőtlen körülmények ellenére a helyzetük megváltoztatására törekszenek.

Itt riportok és más, többek között innovatív narrációs módon megalkotott szövegeket várunk. Különös módon szeretnénk értékelni azokat a pályaműveket, amelyek az olvasókkal való együttműködésben születtek meg, és azokat, amelyekben a szerzők különleges érzékenységet tanúsítanak a lokális perspektívában megjelölt problémák iránt. Az egészségügyről, oktatásról, munkáról, fogyatékosságról, civil szervezetekről, a lokális tekintélyek helyi közösségekre való befolyásáról szóló szövegeket várunk. Olyan anyagokra is számítunk, amelyek érintik a szegénység (vagy a gazdaság), nemzeti, etnikai vagy nyelvi kisebbségek, társadalmi marginalizáció témakörét… A felsorolást befejezetlenül hagyjuk, mivel ez a legszélesebb téma a kategóriákon belül.

  • Lokális történelem, kultúra és örökség

Azokat a szövegeket szeretnénk kitüntetni, amelyek közérthető módon szólnak történelmi tematikáról – az egyes személyek szemszögéből elmesélve, népszerűsítve a kulturális örökséget, a lokális identitás építését és erősítését. Ahol ellentmondások lépnek fel vagy két különböző, egymásnak feszülő történelmi narratíva jelenik meg, ott azokat a szövegeket fogjuk értékelni, amelyeknek célja a szomszédos, kisebb vagy nagyobb társadalmak közelebb hozása és kölcsönös megértésének elősegítése. A helyi kulturális körülményeket vagy történelmi eseményeket bemutató szövegeknek köszönhetően jobbá válhat a nemzedékek közötti párbeszéd, illetve a közösségek összetartó ereje növekedhet, valamint a helyi közösségek olyan eszközhöz juthatnak, amelynek segítségével leírhatják különállásukat és kivételességüket a globális világunkban.
De vajon a múlt milyen értéket képvisel napjainkban? Manapság még a hagyományt is pénzzé lehet változtatni – azok a közösségek, amelyek megőrizték vagy újjáépítették önazonosságtudatukat, azt turistalátványosságként és uniós források megszerzéséhez használják fel. Ebben a kategóriában nem szeretnénk eldönteni, vajon melyik megközelítés a jobb: a lokális identitás romantikus építése vagy annak pragmatikus kihasználása a turisztika népszerűsítése és a nemzetközi programokban való részvétel terén. Értékelni fogjuk a jó szövegeket, bármilyen megközelítésből is dolgozzák fel ezt a tematikát.

  • Európai integráció

A közös Európába való belépés új kihívást jelentett a régiónk társadalmai számára. Hogyan sikerült ezeknek a kihívásoknak megfelelniük? Az uniós csatlakozás konkrét félelmeket gerjesztett – vajon igaznak bizonyultak-e a majd egy évtizedes tagság után? Milyen előnyöket érzékelnek a helyi közösségek lokális vagy individuális szinten? Hozzászoktunk az EU-tagsághoz, egyidejűleg ez megváltoztatja mindennapjainkat: a regionális termékeket, energiát, környezetvédelmet, mezőgazdaságot, oktatást vagy kulturális cserét érintő regulációk születnek meg. Hasznot húzunk az Unió regionális politikájából – nem létezne sok oktatást, egészségügyet, infrastruktúrát érintő fejlesztés, ha nem lenne az EU társfinanszírozása. Új lehetőségek születnek, de új kihívások is: például a migráció vagy a jövedelmi különbségek a közös Európában. Arra számítunk, hogy ebben a kategóriában olyan műveket kapunk, amelyek másképp mutatják be az Uniót, amint azt ismerjük a tévé képernyőiről (a találkozók, hivatalos beszélgetések, diplomáciai tárgyalások Uniója). A lokális perspektívából kívánjuk megmutatni az EU-t.

  • Fénykép

Egy fotó leírásának nincsen sok értelme – a tartalmát képpel és nem szavakkal mutatja be. Tisztában vagyunk ugyanakkor azzal, hogy a sajtófotó egyre nehezebb helyzetbe kerül – azok helyét univerzális képek veszik át, elveszítve az információs funkcióját. Másfelől egyre több ember érdeklődik az amatőr fotózás iránt. Ebben a kategóriában azokat a fényképeket szeretnénk jutalmazni, amelyek a visegrádi országok közösségének információhordozó szerepét töltik be.

  • Visegrádi Díj („Visegrad Prize”)

A pályázat zsűrije a benevezett és díjazott anyagok közül választja ki a Visegrádi Díj nyertesét. Ez egy különálló kategóriát jelent: a közösen érzékelt problémákat, illetve az azokra adott érdekes, közös megoldásokat szeretnénk népszerűsíteni. Ezek érinthetik a kultúrát, gazdaságot, társadalmat vagy helyi intézményeket. A különdíj célja, hogy bemutassa a visegrádi országok egyediségét és közösségét, valamint ezen államok közös kezdeményezéseit, többek között a visegrádi térségen kívülre.

A pályamunkák a helyi közösségek életét hivatottak bemutatni, a pályázat kategóriáinak részletes leírása megtalálható a projekt honlapján. A zsűri odaítél egy különdíjat („Visegrad Prize”) is egy olyan szöveg alkotójának, aki a legteljesebb módon mutatja be a visegrádi országok közös problémáit vagy az ezekre adott megoldásokat.

A zsűriben helyet foglalnak Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország újságírói, a média- és tudományos élet képviselői.